Duna-Ipoly Nemzeti Park

DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

A Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997. november 28-án alakult meg, területe a Dunakanyart s annak tágabb környezetét foglalja magában. A Nemzeti park része a Pilis-hegység ,a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, az Ipoly mente, a Szentendrei-sziget és a Duna menti területek A Pilis erdőségeinek legnagyobb részét cseres-tölgyes alkotja. A fényben gazdag erdőkben dús aljnövényzet tenyészik. Figyelmesen járva a Pilis hegyeit, kis szerencsével bepillantást lehet nyerni gazdag állatvilágába. A fűrészlábú szöcske, sisakos sáska, vagy a fű között surranó, apró termetű pannon gyík, mind e terület lakója.

A Visegrádi-hegységet mély völgyekkel tagolt felszíne, a Dunából meredeken emelkedő hegyoldalai a valóságosnál magasabbnak mutatják, pedig legmagasabb csúcsa, a Dobogókő is csupán 699 méter magas.

Növény- és állatvilágát tekintve a Visegrádi-hegység nagy hasonlóságot mutat a Pilissel. Az erdőket benépesítő állatvilág szintén szolgál ritkaságokkal. Ilyen például az egyik legszebb hazai rovar, a hamvaskék színű, fekete foltokkal díszített havasi cincér, mely az idősebb bükkösök lakója.

Az Ipoly mente a Hont és Ipolyvece közötti része azon ritka folyószakaszok közé tartozik hazánkban, melynek ősi állapotát az emberi tevékenység nem változtatta meg jelentős mértékben. Az Ipoly folyó e rövid, szabályozatlan szakaszán a rendszeres áradásoknak köszönhetően máig fennmaradhattak az e tájra jellemző tájképi formák és a különleges növény- és állatvilág. Az Ipoly-völgy madárvilága rendkívül értékes. Az Ipolyszög melletti megközelíthetetlen, érintetlen láperdő gémkolóniának nyújt biztonságos fészkelőhelyet. A folyóparton gémek, kócsagok, gólyák keresik a táplálékot.

A Szentendrei-sziget több területe a Duna–Ipoly Nemzeti Park részeként védett. A szigetet eredetileg széles sávban szegélyező ártéri ligeterdőknek mára csupán töredékei maradtak fenn, pedig az itt található hatalmas, odvas fák – többnyire füzek és nyárfák – számos madárfajnak nyújtanak életteret, és nyugodt telelőhelyet biztosítanak vízimadarak ezrei részére. Az ártéri erdők ritka védett állatfaja a – korábban kipusztultnak vélt – szentendrei változó futrinka.

A nemzeti park igazgatóság feladatainak fontos része a természeti értékek sokoldalú megismertetése. Ezt szolgálják a bemutatóhelyek, a kiállítások, a szakvezetések, természetismereti programok. Néhány lehetőség a sok közül: Esztergomi Bemutatóközpont, Szemlő-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang és kőfejtő, A Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja, az Alcsúti Arborétum Tanösvények: Apródok útja, Páskom legelő, Strázsa-hegyi tanösvény, Sas-hegyi, Nagy-Szénás, Jági, Fóti-Somlyó, Selyem-réti, Tanösvény a Turjánban, Hajta túra. A bemutatóhelyekről és a tanösvények bejárásáról bővebb információt a Nemzeti park Igazgatóságán, vagy az alábbi elérhetőségeken kaphatnak. 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52. Tel.: 391-4632; Fax: 200-1168 e-mail: dinpi@dinpi.hu Internet: www.dinpi.hu A cikk elkészítésében Menráth Réka, a Duna Ipoly Nemzeti Park munkatársa volt segítségemre. Köszönöm!

Az Őrségi Nemzeti Park

Néhány nappal ezelőtt tartotta a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium, a Magyarországi Nemzeti parkok hete c. rendezvénysorozatát.

Ott voltunk, bemutatkoztunk, barátkoztunk. Megfogott az élmény, azokról a tájakról, emberekről, akikkel találkoztam. Mivel ezek a tájak, a benne lakó állatok abszolút hungarikumnak számítanak, megkértem a Nemzeti parkok kiállítóit, adjanak információs anyagot a parkjaikról, hagy népszerűsítsem én is. Íme az első, és remélem lesz folytatás.

A leírás alapjait, és a fotókat Kevy Albert bocsátotta a rendelkezésemre, köszönet érte.

 

Az Őrségi Nemzeti Park

 

Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség.

Az Őrség hazánknak egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Az évszázadok során az itt élők a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, kisparcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtve annak hosszú távon fenntartható sokszínűségét.

E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel. A csend és a friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei vonzzák az ide látogatókat.

 

A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdők. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A jól ismert gombafajok mellett igazi ritkaságok az Alpokra jellemző nedű-és csigagombák is előfordulnak. A védett növényfajok száma száz fölött van.

Az állatvilág is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók itt. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. A Vend-vidéken a hazánkban ritka kétéltű az alpesi gőte él. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. A nagyvadállomány is jelentős, egyaránt előfordul a vaddisznó, az őz és a gímszarvas.

 

Az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat, úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstös konyhás házak, ill. az ún. „kerített házak”. Ezeknek az épületformáknak jellegzetes együttese Szalafőn, a Pityerszeri Falumúzeumban eredeti helyén és környezetében tekinthető meg. A népi építészet remekei közé sorolhatók a haranglábak is. Legszebb példája a pankaszi szoknyás harangláb, mely 1775-ben épült. Később a tégla építkezés elterjedésével alakultak ki a lerövidült tornácú úgynevezett „kódisállásos” épületek. A Vendvidékre az ún. szórvány településszerkezet jellemző. Szép példái Kétvölgy, Orfalu, Apátistvánfalva. A történelmi Őrségben a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét a részben ma is látható, alapjaiban Árpádkori, erődszerű templomok vették át. Ezen emlékek szép példái az őriszentpéteri, és a veleméri műemlék templomok.

E páratlan tájharmóniával, hagyományokkal, természeti,- és kultúrtörténeti értékekkel megáldott tájegység felfedezésében szívesen nyújt segítséget nemzeti parkunk. Azoknak is akik az önálló felfedezés hívei és azoknak is akik nemzeti parkunk szakembereinek segítségével szeretnék bebarangolni a tájegység természeti értékeit, néprajzi –és kultúrtörténeti emlékeit.

 

Elérhetőség:

Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park

9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/a.

Tel: 94/548-034; Fax: 94/428-791; Honlap: www.onp.nemzetipark.gov.hu

E-mail: orseginp@onp.kvvm.hu

 

Szuhai Nóra

www.hungaricumshop.hu

 

Magyar Nemzeti Parkok Hete

Június 15-17 között rendezte meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Magyar Turizmus Zrt.-vel közösen a Magyar Nemzeti Parkok Hetét a budapesti Pálvölgyi barlang melletti kőfejtő területén. Erre a rendezvényre meghívást kapott a Prémium NAS Kft. is, mint a Hungaricum Shop webáruház üzemeltetője, hogy a hivatalos program célkitűzéseivel összefüggésben bemutathassa a bio -és vegyszermentes élelmiszerek széles skáláját. A pénteki hivatalos program Sólypm László köztársasági elnök beszédével kezdődött, majd felszólalt Lamperth Mónika és Fodor Gábor miniszterek. A beszédekben jellemzően a környezeti értékeink védelméről, megőrzéséről, és az ezzel összefüggő turizmusról volt szó. A délutáni előadásokban olyan új fogalmakat ismerhettünk meg, mint a Geopark, vagy natúrturizmus. A szombat, és vasárnap családi programokkal telt. A látogatók színes kirakodó vásárt találhattak, megkóstolhatták a Töki Pompos nevű hagyományos magyar ételt, a szürkemarha és birka pörkölteket, slambucot, valamint a Hungaricum Shop standján a kisüsti pálinkákat minőségi borokat bio gyümölcsleveket

Tokaj-Bene Borvacsora

Csodálatosan sikerült a Bene Pincészet bemutatkozása az idei második borvacsoránkon. Tátrai Zsolt főborász nem csak az ötféle bort mutatta be kiváló szakmaisággal, és mély átéléssel, hanem a saját, Tokaj hegyaljáról készült fényképeiből egy válogatást, valamint egy nagyon élvezetes diavetítést is. A borokhoz felszolgált ételek fenségesek voltak, a vendégek nagy-nagy élvezetére, így hát az est végén természetesen vastaps fogadta Szederkényi András séfet. A tombola is nagy sikernek örvendett, a fődíj nyertese bezsebelhetett pár irigykedő pillantást. Külön köszönet a Csapszék együttesnek, akik autentikus magyar népzenével nyújtottak diszkrét, mégis szórakoztató aláfestést.